A nyolcvanas évektől nagyjából a múlt század végéig, a hidraulikus liftek képviselték az Európában telepített felvonók legnagyobb részét.
Az ok egyszerű volt: a hidraulikus felvonók strapabírók, egyszerűbbek, csendesebbek ; karbantartásuk egyszerű és olcsó, üzemzavar, megállás esetén az egyszerűbb mentésnek köszönhetően nincs szükség szakértelemre, stb.
Ideális megoldást jelentettek az alacsony épületekhez, legfeljebb 5 megállóig, viszonylag alacsony forgalom mellett.
De aztán megjelent a környezetvédelem kérdése, amely szinte teljes egészében az energiára fókuszált az építőiparban.
Az energiahatékonyság a felvonók és mozgólépcsők területén is mantrává vált, még akkor is, ha az épületek energiafogyasztásának csak kis hányadát képviselik, a teljes energiafelhasználás 3-8%-át, az épületek típusától függően.
Az épületek energiafelhasználásáról szóló, 2002. december 16-i 2002/91 / EK irányelv nem ír elő semmit felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák esetében; jelezve, hogy a felvonók elhanyagolható fogyasztást jelentenek az épületekben.
Ugyanakkor a liftipar drámai módon csökkentette az energiafogyasztását, nagyjából kétharmadával 40 év alatt, mind a villamos üzemű, mind a hidraulikus felvonók esetében, innovatív és új hajtástechnológiák, módosított hajtások, hajtásszabályzó, stb. alkalmazásával.
Mindez elvezetett addig a pontig, mikor már a hajtótárcsás (villamos üzemű) felvonógyártók az energia kérdését, mint döntő érvet hozták fel a villamos üzemű felvonó választása mellett, szemben a hidraulikussal. A piac ezt követte.
2017-ben az európai piacon 77% volt a villamos üzemű (gépházas, és gépháznélküli) és mindössze 23% a hidraulikus felvonók részaránya, ez pont ellentéte a 40 évvel ezelőtti helyzetnek (jelenleg a hidraulikus liftek 24%-a a lakossági szegmensben, 22%-a az egyéb és 28%-a az ipari szegmensben üzemel).
Manapság találhatunk csúcsminőségű villamos üzemű felvonókat 3 (és 2) szintes, nagyon alacsony forgalmú épületekben. Ez totális nonszensz a költségeket, a karbantartási költségeket, sőt még az energia költségeket tekintve is.
…
A legfőbb felvonógyártó cégek fokozatosan elhagyták a hidraulikus technológiát a századforduló előtt, és marketingjükben a hidraulikus felvonókat “a múlt túlságosan energiaigényes megoldásaként” mutatták be.
A hidraulikus felvonókat csak nagy teherbírású és lassú alkalmazásoknál vették figyelembe (pl. parkolók autófelvonói) és a hidraulikus felvonók piaci részesedése egyre csökkent. Manapság Európában hidraulikus lifteket már csak KKV-k gyártanak.
Az a fajta “energia hisztéria”, ami kialakult soha nem említette azt a tényt, hogy egy hidraulikus felvonó által elfogyasztott “energiatöbblet” egy év alatt néhány kWh volt, és az értéke a felvonó tulajdonosának éves szinten is csak maximum kb. 30.000.- forintot tett ki. Ez nudli!
Összevetve a karbantartás és egyéb előnyök miatti megtakarításokat a hidraulikus felvonó még mindig jó választás volt, még az energiafogyasztás szempontjából is.
De a kár megesett és a legnagyobb vállalatok választása hajtóerőt jelentett a hajtótárcsás (főleg gépháznélküli) megoldások számára.
És a dolog tovább folytatódott! A köztiszteletben álló AMEV (Építésügyi Minisztérium) Németországban a közszolgálati munkatársaknak szóló utasításban a középületbe tervezett új felvonók közbeszerzési felhívásaiban azt az utasítást adta, hogy “nem választható hidraulikus lift, kivéve, ha azt megfelelően meg tudják indokolni”. Az ELCA-nak (European Lift & Lift Component Association) és a VDMA -nak (Mechanical Engineering Industry Association – Gépészmérnöki Ipari Szövetség) kellett felívnia a figyelmet a tisztességtelen versenyre, és kérni azt, hogy az AMEV az utasításaiból vegye ki a hidraulikus felvonókról szóló, különböző helyeken említett 5-6 negatív mondatot.
Az épületek energiateljesítménye manapság kulcsfontosságú kérdés, és az építészek álma az, hogy képesek legyenek “energia-pozitív” épületeket megvalósítani (olyan épületeket, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak). Ennek az igen nehéz célnak az elérése érdekében az építésznek, és építőnek minden egyes kis kWh-t meg kell tudnia mentenim továbbá be kell tervezni a nap-, vagy szélenergia-termelést, a kiváló szigetelést, illetve meg kell oldani, hogy az épület teljesen “passzív” legyen, stb.
A nagy és közepes méretű épületekben a liftek olyan szoftvereken keresztül járulnak ehhez hozzá, amelyek felügyelik a forgalmat, a megvilágítást (LED) és főként az energia visszanyerést.
Amikor pl. a felvonó üresen közlekedik felfelé, a rendszer képes energiát adni a villamosenergia-hálózatnak, ami javítja a rendszer energiahatékonyságát. Ezek mindenképpen jó pontok.
Ám az utóbbi időben áttörést hozott egy mindent felölelő új gondolkodásmód: az életciklus analízis (LCA – Life Cycle Analysis).
Az LCA-ban az energiafogyasztás csak az elképzelhető területek egyike, amelyet valóban fel lehet mérni a felvonó környezeti hatásának, “ökológiai lábnyomának” megállapításakor.
Az LCA alapján a szakértők mindent megvizsgálnak és valódi “lenyomatot” készítenek a lift hatásáról:
- Nyersanyag kitermelés és feldolgozás
- Gyártás (alkatrészek gyártása és szerelése)
- Szállítás és forgalmazás
- Telepítés
- Használat (ahol az energiahatékonyságot figyelembe veszik)
- Karbantartás
- Szétszerelés és újrahasznosítás (életciklus vége)
Az ELCA szerette volna megtudni a teljes igazságot a hidraulikus és villamos hajtású felvonók környezeti hatásairól a teljes életük során.
Az egyesület ezért összehasonlító LCA tanulmányt rendelt meg a Saragossa Egyetemen (Spanyolország) működő, méltán elismert ITA (Instituto Tecnologico de Aragon) laboratóriumtól. Az ITA az egyik legjobb európai technológiai központ. Laboratóriuma technológiai kutatást, fejlesztést és innovációt kínál a termékek, szolgáltatások, vagy folyamatok újra feltalálására. Az ITA sok új technológiát figyel, mint például a robotikát és az automatizálást, és többek között a lifteket és emelőeszközöket is.
(a cikk az összehasonlító táblázatok alatt folytatódik!)
Életciklus-nyilvántartás: használati fázis referencia villamos üzemű felvonóhoz. – 1-es használati kategória
Életciklus-nyilvántartás: használati fázis referencia villamos üzemű felvonóhoz. – 2-es használati kategória
2015-ben az ELCA megrendelte az “összehasonlító tanulmányt a hidraulikus és villamos üzemű (gépháznélküli hajtómű nélküli és gépházas hajtóműves) felvonók életciklusairól különböző kategóriákban”. Az ELCA a tanulmányt közösen finanszírozta az ágazat tag- és nem tagvállalataival Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Svédországban. Az ITA felelt azért, hogy összegyűjtse az adatokat az egyes felvonókhoz (mind a villamos üzemű, mind a hidraulikus felvonókhoz) szerte Európában, az ITA felelt továbbá az adatgyűjtés kiegészítéséért, néhány lift teszteléséért Zaragozában és végül, hogy összehasonlítsa az almát az almával, körtét a körtével.
Az eredmény nagyon meglepő, és nagyon is jelentheti a “hidraulikus felvonók visszatérését” az elkövetkező években egész Európában. Nem normális, hogy a hidraulikus felvonók a lakossági piaci szegmensnek mindössze a 24% -át képviselik.
Mit mond a végleges jelentés?
- Nyilvánvaló, hogy a villamos üzemű felvonóknak van előnye az energiafelhasználás területén a használati fázisban. Ez valójában csak a kabin mozgására korlátozódik. A felvonó villamosenergia-fogyasztásának legnagyobb része készenléti fázisban van, amikor az utasokat várja és ez mindegyik liftnél egyforma… Ilyenkor a lift “alvási módban” (stand by) van, amiből “fel kell ébreszteni”, amikor az utas megnyomja a gombot. Az új vezérlések sokkal kifinomultabbak a készenléti fogyasztás csökkentése érdekében mind a hidraulikus, mind a villamos üzemű lifteknél.
- A hidraulikus felvonóknak kevesebb (kedvezőbb) hatásuk van a kezdeti szakaszokban (anyagok, szállítás), és mindig olyan terméket eredményeznek, amelynek jobb (alacsonyabb) környezeti profilja van a “bölcsőtől a sírig” megközelítésben, anélkül, hogy a használati időszakot beleszámítanánk.
- A hidraulikus felvonók jobb profilúak minden olyan kategóriában is, ahol a használat nem túl intenzív, összességében jobb választást kínál az 1. és 2. felhasználási kategóriában. Ez akár 150 napi menetet is jelenthet (≈4500/hó). (ezek jellemzően magánházak, kisebb közintézmények, 5-6 emeletes társasházak, stb.)
- A villamos üzemű felvonók nagyobb (kedvezőtlenebb) hatást gyakorolnak a kezdeti fázisokban és rosszabb a profiljuk a használati fázisban (energiafogyasztás) az 1. és 2. használati kategóriákban. Intenzívebb használatnál, a 3. és magasabb kategóriáknál, a használat közbeni alacsonyabb energiafogyasztás fokozatosan kompenzálja a kezdeti nagyobb hatás, ami jobb (alacsonyabb) általános környezeti profilt eredményez napi 300 (≈9000/hó) menettől kezdődően. Mindezek ellenére még a 3-as használati kategória esetében is jobb lehetőség lehet a hidraulikus felvonó azokban a speciális esetekben, amikor az elvárt élettartam 10 évnél rövidebb
Miután alaposan megvizsgálta az összes eredményt a két technológia melletti, vagy elleni elfogultság nélkül, az ELCA úgy véli, hogy az energiahatékonyság (melyet az elmúlt évtizedekben úgy állítottak be, mint a felvonók ökológiai lábnyomának “legfőbb” eleme), a valóság téves megítéléséhez vezet.
Hosszú és bonyolult feladat volt az összes releváns adat összegyűjtése, de az eredmények nem hazudnak.
Az ELCA köszönetet mond az ITA-nak ezért a tanulmányért, amely igazságot szolgáltat a hidraulikus felvonóknak.
forrás: Elevatori Magazine – nemzetközi felvonós magazin, 2017. december 1.
szerző: Luc Rivet (az ELCA, Európai Lift Komponens Szövetség főtitkára)
fordítás: Comfort-Lift (Varga Zoltán), fordítási lektor: Sümeghi Mátyás
Rövid interjú Alfredo Gomezzel (ITA – Instituto Tecnologico de Aragon)
Hogy kezdtek dolgozni ezen a szerződésen?
Nos, az elmúlt néhány évben már több életciklus-értékelést készítettünk villamos üzemű és hidraulikus felvonókra, főleg spanyol vállalatok számára. Ez a háttér és tapasztalat volt az alapja ennek a munkának és az ELCA-n keresztül kiterjedt, teljes körű adatokat kaptunk svédországi, németországi, olasz és spanyol vállalatoktól, villamos üzemű és hidraulikus felvonókról is. A svéd Hydroware cég például két hivatalos LCA-t készített egy hidraulikus és egy villamos hajtású liften Németországban, így ezeket az adatokat is felhasználtuk.
Ez egy bonyolult tanulmány volt?
Nagyon (mosolyog). Néhány adat teljesen megváltoztathatja az adott felvonó értékelését. Carlos Peribanez, aki az ITA-nál vezette a tanulmányt, 20 éves periódust vett alapul a számításainkhoz, de az élettartam megváltoztatása megváltoztatja a kapott eredményeket is. Önnek azt is meg kell értenie, hogy az energiafogyasztás környezeti hatása a környezetre (klímaváltozás) függ a villamos energia előállítási módjától. Ha az ország, ahol a felvonó be van építve, szenet éget, hogy villamos energiát állítson elő, az rossz CO2-eredménnyel jár. Ha a villamosenergia-mixe jobb (nukleáris, vízerőmű, vagy megújuló energiaforrások), a klímaváltozási eredményei jobbak lesznek. Így eredménytábláinkban az UCTE-t használtuk, ami egy átlagos európai érték.
Hogyan osztályozták az eredményeket és milyen szoftvereket használtak?
Az elemzésünket egy villamos üzemű felvonó minden kategóriájának (1, 2 és 3) átlageredményeivel kezdtük, majd ugyanezt tettük egy átlagos hidraulikus lifttel minden kategóriában. Készítettünk egy életciklus elemzést egy hidraulikus modernizációhoz is. Ez azt mutatta, hogy egy hidraulikus modernizációnak kisebb (jobb) környezeti hatása van, mint egy villamos hajtású felvonóra való cserének.
Azok számára, akiket az alkalmazott technikák érdekelnek; a számítási módszer a EU25 és a ReCIPe-n alapuló CML-IA, ahogy azt az Environdec által kidolgozott program keretében, az EPD (Környezetvédelmi Terméknyilatkozat) figyelembevételével, a Lift (PCR) termékcsalád szabályában kifejlesztett munkarész ajánlja.
Az éghajlatváltozáshoz a hatások CO2 esetében kg-ban, az ReCIPe-nél pontokban lettek számolva.
Az LCA szoftver a SimaPro 8.0.3. volt.