+36-20-29-29-29-9 (Éjjel-nappal hívható ügyeleti szám HIBABEJELENTÉSRE!) info@comfort-lift.hu

Fazekas Árpás a WITTUR cég magyarországi képviselője tartotta a júniusi Felvonó Konferencia utolsó előadását az EN 81-20 szabvány bemutatásával. A szabvány már életben van, és az elmúlt 20 év legnagyobb változásait hozza. Ezért is fontos,hogy a szabvány előírásait minél hamarabb alkalmazza a szakma, hiszen 2017-től már csak ez alkalmazható!

A leírtakért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel a leírtak az előadás szubjektív összefoglalója. A leírtak 2015. június 12-én hangzottak el. Dőlt betűkkel Sümeghi Mátyás megjegyzései.

Árpi az előadása során a régi szabvánnyal vetette össze az új szabványt. A változtatások hatással lesznek a gyártásra, és a tanúsításra is. A változás az elmúlt 20 év legnagyobb változása, a szabvány felépítése, számozása is megváltozott.

Változások az alapokban, érvényességi területben, fogalmakban:

– A személyek által okozható vízszintes erőhatás normál esetben 300 N, míg ütközéskor 1000 N.

– Hidraulikus liftek olajainak meg kell felelnie az ISO 6743-4 előírásainak.

– Hidraulikus felvonó esetén a kifröccsenő, szivárgó hidraulika folyadékot a géptérnek fel kell fognia. (olajálló padló és lábazat)

– Némileg változtak az akna és a géptér szellőzésére vonatkozó előírások, a szellőzéssel kapcsolatos felelősséget pedig az építészre / beruházóra rakja

Változások az aknára vonatkozó előírásokban:

– ha két szomszédos szint távolsága nagyobb, mint 11 méter, akkor eddig közbenső menekülő ajtót kellett felszerelni, vagy közös akna esetén (több lift egy aknában) másik lift felé menekülő ajtót. Most a “villamos vészeseti üzemmód” is megengedett megoldás.

– üveg felületű akna esetén a fent említett 300 N erőhatást 0,3 x 0,3 m felületen el kell viselnie a burkolatnak

– az ellensúly elhatárolásának is ki kell bírnia a 300 N erőhatást deformáció nélkül, továbbá az elhatárolás mérete is változik

– a fülketetőn megfelelő számú álló személy számára kell legyen kialakított hely, a fülketetőn dolgozók engedélyezett számát egyértelműen jelezni kell!

– ha több személy dolgozhat a fülketetőn, mindegyiknek külön-külön biztosítani, és egyértelműen jelölni kell a védőterét

– a nem biztonságos tereket (ahol nincs megfelelő védőtér) fekete-sárga csíkozással kell jelölni a fülketetőn

– megengedett a süllyesztéki hágcsó mozgathatósága (például megfelelő ALU létre leengedése a süllyesztékbe), de a hágcsót rögzíteni kell, hogy ne lehessen a helyszínről elvinni (például lánccal, kötéllel), és a ki/beszerelhető hágcsónak villamos biztonsági érintkezőt kell beszerelni

– változnak a vezetősín körüli szabad távolságokra vonatkozó előírások

– karbantartási vezérlő egységet kötelező a süllyesztékben is alkalmazni. Sem a fülketetőn lévő, sem a süllyesztéki karbantartási egység nem élvezhet elsőbbséget a másikkal szemben. (ha mindkettő karbantartás üzemmódba lett kapcsolva, akkor mindkettőn nyomni kell az adott irányt ahhoz, hogy a lift mozoghasson!)

– a telepített vészjelzőknek mindene esetben meg kell felelniük az EN 81-28 előírásainak

Változások a gépterekre vonatkozó előírásokban:

– idegen anyag nem lehet a gépházban

– hézagok, illetve szintkülönbségek esetén változtak az előírások (létrák, korlátok alkalmazásának előírása)

– a munkahelyek és azok megközelítésénél min. 200 lux fényerő az előírás

– bizonyos esetekben, ha a fülke tetőn a munkavégzés szükségszerű (pl. géphzánélküli felvonók), akkor egy meneküléshez alkalmas készüléket kell beépíteni (pl. menekülő ajtó a fülke tetőn, menekülő ajtó az aknában)

Változások az ajtókra vonatkozó előírásokban:

– a fülkeajtók és aknaajtók tűzállósági tanúsítása az EN 81-58 előírásai szerint történik

– minden ajtót ütőingás vizsgálatnak kell alávetni a leggyengébb pontjain (EN 81-50 előírásai szerint)

– 100 cm2 felületen 1000 N erőhatás nem okozhat állandó károsodást

– a függesztőelemek meghibásodásának veszélye miatt kisiklásgátlót kell alkalmazni, és ezt is ütésvizsgálatnak kell alávetni

– az érintésvédelmi ajtóvédelemre (fotocella, fényfüggöny) új előírás van, ha az ajtó mozgási energiája nagyobb, mint 4 J.

– ha fotocella / fényfüggöny meghibásodik, akkor a lift nem maradhat tovább üzemben, vagy az ajtó mozgási energiájának automatikusan 4 J alá kell csökkennie

– üveglapos ajtók esetén a gyermekek kezének behúzása elleni védelem érdekében vannak új előírások (ujjak jelenlétének érzékelése, hézagok csökkentése, stb.)

– a fülkeajtót úgy kell kialakítani, hogy kireteszelési zónán kívül max. 100 mm-re legyen megnyitható (zárral rendelkező fülkeajtót kell mindig alkalmazni!)

– tűzálló ajtók labirintusaira vonatkozó előírások is változnak

– záródó él üvegajtó esetén nem lehet kisebb 20 mm-nél

– lengőajtóknál plussz érintkezőt kell alkalmazni

– az alsó aknaajtónak a süllyesztékből is könnyen nyithatónak kell lennie

– új előírás arra vonatkozóan, hogy a kényszernyitó kulcsnyílás milyen magasan lehet maximum

Fülkére vonatkozó előírások:

– továbbra is 75 kg / személy terheléssel kell számolni, de

– a fülke alapterületét a teherviselő faltól-falig kell számolni, a burkolatokat nem kell figyelembe venni

– azokat a tereket, amelyek a méreteik miatt személyek befogadására nem alkalmasak, a számolásnál nem kell figyelembe venni

– ha az ajtóbeugrás 100 mm-nél kisebb (mélységi irányban), akkor azt sem kell figyelembe venni

– a fülke falának nem éghető anyagból kell készülnie (számomra továbbra is kérdés, hogy ha a nem éghető acéllemez falra felszerelek egy éghető fa borítást, akkor az megfelel? Mondhatom, hogy az csak díszítés, és arra vonatkozóan nincs előírás?)

– a fülke falát is deformációs tesztnek kell alávetni mindegyik oldalon

– amennyiben több lift közlekedik egy térben, akkor már van előírás arra is, hogy kabinból-kabinba hogyan történhet a mentés (hordozható híd)

– a fülketetőn a csúszásgátlást a munkaterületeken biztosítani szükséges

– változott az előírás a fülkevilágításra és a vészvilágításra vonatkozóan is

– a fülkei köténylemeznek ellen kell állnia (maradandó alakváltozás nélkül) a fent már említett 300 N-os erőnek

– láblemezt ezentúl minden fülketetőn kell alkalmazni, min. 0,5 m magas korlátot ha a fülke és a fal közötti távolság max. 500 mm, e felett pedig min. 1,1 m magas korlátot! A védőkorlátnak is ellen kell állnia a fent már említett 300 N-os erőnek

Függesztőelemekre vonatkozó változások:

– a kötélszív + kötélszorító megoldás már nem elfogadott kötélvég, mindig az EN 13411-3, 6, vagy 7 előírásainak kell megfelelnie

– a kötélnek az EN 12385-5 előírásainak kell megfelelnie

– ha a fülke, vagy az ellensúly elakad, akkor a kötélnek meg kell csúsznia, vagy a hajtásnak a motor nyomatékát határolni kell

– a régi jó magyar szabványhoz hasonlóan ismét kötelező lesz a kötéllazulás érintkező (kötélnyúlás, kötélszakadás esetén kell működnie)

– a kötélvédelemre, kiugrásgátlókra és feszítőművekre vonatkozó előírások is változnak (egyértelműsődnek)

– gatyamadzag, szíj alkalmazása továbbra sincs a szabványban

Túl sebesség elleni védelem, akaratlan fülke elmozdulás elleni védelem (UCM):

– a fogókészülékekre és ütközőkre vonatkozó előírásokban nincs változás

– törlésre került: pillanatműködésű, ütköztetett hatású fogókészülék ; energiaelnyelő ütközők ütköztetett visszatéréssel ;”repsúlyos” sebességhatárolók ; (ezeket már senki nem gyártotta)

– a fülke rögzítő szerkezetek állapotát nyitott és zárt állapotban is villamosan ellenőrizni kell. Ha a rögzítő szerkezet nem működik megfelelően, akkor a liftnek a legalsó szintre kell mennie, és üzemen kívüli állapotba kell kerülnie.

– az akaratlan fülke elmozdulás elleni védelemnél a megengedett elmozdulási távolságok pontosításra kerültek

Vezetősínekre vonatkozó változások:

– a vezetősínek számításánál kisebb változások történtek

– 40 méternél nagyobb emelési magasság esetén a sínszámításnál az épületszerkezetről a gyámokon keresztül érkező erőket is figyelembe kell venni

Ütközőkre vonatkozó előírások:

– ha az ütköző a fülkén / ellensúlyon van felszerelve, az ütközés területét legalább 300 mm magasságban lábazattal kell ellátni

– hidraulikus, több tagos munkahengeres lift esetén, legalább egy tagnak nem szabad még felütköznie akkor, amikor a fülke a teljesen összenyomott ütközőn ül

– az ütközőkön megfelelő adattábla, jelzés szükséges (gyártó, típusvizsgálati tanúsítvány száma, ütköző típusa, olaj adata). Energiatároló ütközőknél nincs ilyen kötelezettség

– szintetikus anyagból készült ütközők esetén, az elöregedés állapotát a gyártói utasítások szerint rendszeresen ellenőrizni kell

Villamos szerelés:

– EN 60204-1 szabványnak minden villamos készüléknek meg kell felelnie

– az elektromosság és a hő kockázatát táblákkal jelölni kell

– dugaljakat földvédelemmel (30 mA) kell ellátni (fi relé)

– ha a biztonsági berendezés szoftvert is tartalmaz, akkor az elektronikus vezérlésnek mindig kiolvashatónak kell lennie (a kiolvasót nem szabad a helyszínről elvinni!)

Hajtótárcsára és a hidraulikus hajtásokra vonatkozó előírások:

– a hajtáson kell lennie féknek, és azt tudni kell működtetni áramszünet esetén is (mechanikusan, vagy szükségáramforrásról villamosan)

– változtak a munkahenger számítására vonatkozó előírások

– minimális nyomás elérését követően a vészleeresztő szeleppel sem engedhető meg további le irányú mozgás

– a csőtörésre záró szelepet elérhetővé kell tenni a fülke tetőről, vagy a süllyesztékből

Vezérléstechnikai előírások:

– dokkolási (rámpamenetes) üzem törlésre került

– a karbantartási nyomógomboknak meg kell felelniük az EN 60947-5-1 előírásainak (színek, kialakítás), legyen egy “menet” gomb, vagyis a menethez két gombot kelljen egyszerre nyomni

– karbantartás üzemmódban a fülkének meg kell állnia, vagy le kell lassítania a süllyesztéktől, illetve az aknafejtől 2 méteres távolságban

– ismét lesz vizsgálati üzem vezérlés (szélső szintekre vezérlés, ilyenkor nem nyit ajtót, nem fogad parancsot a lift)

– az aknaajtó zárakat és a fülkeajtó érintkezőt kompetens személyes kapcsolóval áthídalhatják a vizsgálat, vagy karbantartás idejére (nem tudom, hogy ez kötelező előírás, vagy lehetőség, de én ezt veszélyes dolognak tartom!)

Vizsgálatok, műszaki dokumentáció, stb.:

– a helyszíni vizsgálatokat az EN 81-50 szabvány szerint kell végezni <– sajnos ez nem került végül ismertetésre, pedig a programban benne volt

– a komponensek típustanúsítási eljárását is az EN 81-50 tartalmazza

– szükséges néhány új ellenőrzés a hajtóképesség ellenőrzés és az ütközők ellenőrzése terén

– néhány új előírás a felvonókönyvre, a különleges eszközökre vonatkozóan

Azt hiszem egyértelmű, hogy ez az utolsó előadás volt a legfontosabb a Konferencián. Köszönjük Fazekas Árpádnak, hogy ilyen részletesen ismertette az új szabványt. Biztos vagyok benne, hogy a fentieken kívül is rengeteg mindennel fog még a szakma szembesülni, tehát mindenki szerezze be minél hamarabb az egyelőre csak angol nyelven beszerezhető EN 81-50 szabványt!

Facebook Comments