Lift baleset

Lift baleset

Daraboz Zoltán az ÉMI-FMF vezetője tartotta az idei konferencia 3. előadását. Zoltán évek óta az FMF vezetője, és mindig is fontosnak tartotta a balesetek megelőzését, és ehhez a liftes balesetek bemutatását.
Zoltán a baleseteket két csoportra osztotta: személyi sérüléssel járó, és személyi sérüléssel nem járó balesetek. Ezen belül pedig:

személyi sérüléssel járó balesetek:

– legsúlyosabb: halálos baleset

– maradandó sérüléssel járó baleset

– hosszabb ideig keresőképtelenséget okozó baleset

– 8 napon belül gyógyuló baleset

személyi sérüléssel nem járó balesetek:

– nagy anyagi kárral járó balesetek (több, mint 100.000.- forint)

– szerencsés műszaki baleset

– kvázi baleset

Zoltán elmondta, hogy egyes becslések szerint ma Magyarországon kb. 10 ezer olyan felvonó üzemel, ami vagy emelőgépként van regisztrálva (ezekre kevésbé szigorú előírások vonatkoznak), vagy egyáltalán nincsenek nyilvántartásba véve. Ez azért nagy probléma, mert ezeken a berendezéseken sokkal nagyobb a balesetveszély a következők miatt:

– a konstrukció nincs ellenőrizve, nem biztos, hogy készült megfelelő terv, és kivitelezés

– az üzemeltetői magatartás ezen berendezéseken nem megfelelő

– ezen berendezéseken nincs feltétlenül megfelelő lift karbantartás, mivel az nem kötelező

– ezen berendezéseken sokszor nincs üzemügyeletes, vagy távfelügyelet, aki a fülkéből történő mentést elvégezze

– a liftnek nincsen tervezője, a tervezés nem esett át szakmai ellenőrzésen

A legnagyobb probléma, hogy ezen berendezéseken a legtöbbször a legkiszolgáltatóbbak esnek áldozatul, vagyis a gyerekek, az idősek, a fogyatékosok.

Veszélyek a felvonókon:

Látszólag nem tűnik nagy dolognak, de egy fülkében rekedés is lehet komoly veszélyforrás. Nem csak arra kell gondolni, hogy valaki pánikrohamot kap. Ha nincs megfelelő üzemügyelet (kioktatott személy a helyszínen, vagy megfelelő távfelügyelet), akkor egy idő után a fülkében rekedt utas megpróbál kitörni a fülkéből, és ebből bizony már történt halálos baleset. Ezek miatt fontos az is, hogy a mentés feltételei is legyenek adottak (géphez jutás, mentési eszköz, stb.)

Nagy kockázatot jelent az aknába zuhanás veszélye. Ezért nagyon fontos az aknaajtók megfelelő mechanikai szilárdsága, és az ajtók megfelelő reteszelése.

Kockázatot jelent – bár szerencsére nem tipikus eset – a fel- illetve lezuhanás. (felzuhanás akkor jön pl. létre, amikor a hajtás valamiért elszabadul, és a nehezebb ellensúly a könnyeb fülkét “felrántja”) A zuhanásgátlás miatt fontos a zuhanásgátlásban részt vevő eszközök megfelelő állapota, illetve a hajtótárcsa és a kötél megfelelősége.

Kockázat lehet a nem megfelelő, nem rendeltetésszerű használat. (Például sok lakótelepi liftben van hátsó kisajtó a bútorszállításhoz. Ha ez nyitva marad, és a fülkébe beszáll annyi ember, amennyi befér, a lift szinte biztosan lezuhan!) Nem rendeltetésszerű használatnak számít például az is, amikor egy gyerek beszáll egy páternoszterbe.

Szintén nem megfelelő használat, és valamennyire tervezési hiányosságból adódott az a baleset, amikor egy óvodában bújócskázás közben az egyik ovis kissrác az étellift fülkéjébe bújt el. Sajnos már későn vették észre. (Az ételliftet kijelölt személy vezetheti csak. Ezek kialakítása olyan, hogy az ajtót bárki ki tudja nyitni, de működtetni a liftet csak kulccsal lehet. Egy ilyen liftet olyan helyiségbe kellett volna betervezni, ahol nem tartózkodhatnak gyerekek.)

Gondot jelenthet a rongálás is. (a fenti példánál maradva, akárcsak a terhelési tábla ellopása, a hátsó ajtó felfeszítése, vagy akár az aknaajtók üvegeinek betörése is)

Sokan nem gondolnák, de súlyos kockázat a liftek nem megfelelő tűzvédelmi kialakítása. Amennyiben az aknaajtók nem egy légtérbe nyílnak, abban az esetben tűzgátló ajtókat kell beépíteni. Amennyiben ezt elmulasztják, abban az esetben a liftaknán keresztül a lift az egyes szinteken át tud terjedni.

A fentiek miatt mindenképpen ajánlott a liftek felújítására, modernizációjára vonatkozó SNEL szabvány alkalmazása, amely a fenti kockázatokat jelentősen csökkenti!

Az utóbbi években elterjedtek a gépháznélküli felvonók, amelyek új biztonsági kockázatokat hoztak a karbantartóknak és a használóknak is. 2006 környékén rövid ideig több gyártó is gyártott csökkentett aknafejjel és süllyesztékkel rendelkező lifteket is. Ezek is kockázatokat jelentettek, de ezeket beépítését szerencsére már sikerült betiltani. Kicsi aknafej, vagy süllyeszték csak meglévő akna esetén alkalmazható, új épületbe kerülő új liftnél nem! A korábban telepített ilyen berendezéseknél pedig elvárás, hogy megfelelő védőtér védelem legyen beépítve.

A fent említett felújításra vonatkozó SNEL szabvány külön nem emeli ki, de fontos az akaratlan fülke elmozdulás elleni védelem, és a felzuhanásgátlás megvalósítása is. Ezekből is számos baleset történt az elmúlt években.  Ilyen komplett rendszert cégünk is forgalmaz, itt kérhet ajánlatot:

Zoltán egy másik fontos dolgot is említett: fékező fogókészülékeknél több befogás után a fékező betétek elkophatnak, ezért azokat cserélni szükséges. Sajnos ez valóban így van, és a gyártók említik is, hogy x számú befogást követően a fogókészüléket cserélni kell. FONTOS azonban, hogy tanúsított berendezést TILOS “házilag” buherálni. Tehát ez csak úgy működhet, ha a gyártónak elküldik a fogókészüléket, és ő gyárilag új betéteket rak bele!

Zoltán ismertetett számos mozgólépcső balesetet is az elmúlt évtizedekből. Ezek alapján elmondható, hogy a következő biztonsági berendezések hiánya, vagy hibája okozta a baleseteket:

– Lépcsőhiány, vagy lépcsősüllyedés érzékelés hiánya (ha egy lépcső nincs a helyén, akkor a lépcső helyére beeső személy csonkolásos balesetet szenvedhet, és hamar elvérezhet)

– A mozgólépcső láncaira az EU szabvány 5-ös biztonságot követel meg. Más gépeknél minimum 8 az elvárt biztonság. A lánc szakadása is komoly baleseteket okozhat, ezért Magyarország kezdeményezte az EU-nál az előírás változtatását egyelőre eredménytelenül.

– A hajtáselem törése esetén a mozgólépcső “elszabadul”. Ilyenkor egy felfele haladó lépcső is pillanatok alatt megáll, és le irányba kezd el száguldozni. Ez nagyon súlyos baleseteket okozhat!

– Számos baleset történt abból adódóan, hogy egy gyermek belekapaszkodik a gumikorlátba, és az felrántja, majd a mozgólépcső mellé zuhan (jellemzően bevásárlóközpontokban). Ez ellen némileg lehet védekezni azzal, ha a lépcső mellé felmászás gátlókat telepítenek, így ott a gyermeket a korlát nem tudja magasra felhúzni.

– A mozgólépcső pálya deformációit, kopásait rendszeresen ellenőrizni kell, mivel ezek a lépcsők elmozdulásához, és balesethez vezethetnek.

A fentiek miatt mindenképpen ajánlott a mozgólépcsők felújítására, modernizációjára vonatkozó SNEE szabvány alkalmazása, amely a fenti kockázatokat jelentősen csökkenti!

A fenti liftes és mozgólépcsős baleseti kockázatokat Zoltán számos megtörtént baleset fényképével illusztrálta is.


Darabos Zoltán vezette az esti szekció ülést is, amelyen a szakma mindig aktuális kérdésekről vitatkozik, és legalábbis számomra mindig ez a nap legérdekesebb pontja. Most sajnos csalódtam, mert konkrétum nem sok hangzott el, nem jutottunk egyről a kettőre, és az egész ülés káoszba torkollott.

Szóba került, hogy a 146/2014 kormány rendelet módosítása hamarosan várható. Az MFSZ és az MMK összeállított egy módosítási javaslatot, amelyet “idő hiányában” a tágabb szakmával nem egyeztettek. Nekem sajnos az a gyanúm, hogy a módosítás már készen ott hever a kormány valamelyik fiókjában, és a szakma véleményére nem lesznek kiváncsiak.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy megszűnik majd a 146/2014 kormány rendelet azon előírása, amely a 20 évnél idősebb felvonók kötelező szabványossági vizsgálatát előírja, viszont(!) az üzemeltető felelőssége lesz, ha ezt a vizsgálatot nem végezteti el, és ebből adódóan valamilyen baleset történik.

Szóba került az EN 81:72:2015 szabvány, amely a tűzoltó felvonókra vonatkozó új szabvány. Ez várhatóan már augusztustól kötelező szabvány lesz, és számos változtatás van benne, ezekről nagy vonalakban:

– szabályozni fogja a tűzeseti kommunikációs helyek zajszintjét (hallhatóság fogalma bekerül, eddig csak az volt előírva, hogy legyen hangkapcsolat, de annak minőségére nem volt konkrét előírás)

– figyelembe fogja venni a szabvány, hogy létezik olyan, hogy túlnyomásos akna

– a tűzoltófelvonóknál megszűnik az az előírás, hogy a tűzoltó felvonónak minden szintet ki kell szolgálnia: a tűzvédelmi szakértő fogja meghatározni, hogy mely szintekre szükséges a tűzoltó lift

– a villamos berendezésekre vonatkozó vízállósági követelmények szigorodnak az aknán belül (fülketető, fülke oldalfala)

– lesz előírás arra is, hogy hogyan, miként nem mehet (oltó)víz az aknába

– előírás lesz a vízszint kezelésére a süllyesztékben (zsomp, zsompszivattyú)

– szigorodik a fülkében rekedt tűzoltók kiszabadítását segítő eszközökre vonatkozó előírások

– új követelmények lesznek a tűzoltókapcsolók és a vezérlés közti illesztésre

– további vezérléstechnikai előírások is szigorodnak

– előírás lesz a karbantartási követelményekre is

Szóba került továbbá

– a tavaly bevezetett MSZ EN 81-22:2014 ferdepályás felvonókra vonatkozó szabvány.

– a CEN ajánlása a CE jellel rendelkező felvonók felújítására (95/16 direktíva szerint épült liftek)

– az MSZ 15697:2015 szabvány tervezet, amely korábban a Mérnökfórum levelezőlistáján is komoly vitákat váltott ki, és amelynek bevezetésének szükségességéről a konferencián sem sikerült meggyőzni a jelenlévőket

FIGYELEM! Ez egy szakmai bejegyzés, és főleg felvonós szakembereknek szól. A leírtakért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel a leírtak az előadás szubjektív összefoglalója! A leírtak 2015. június 11-én hangzottak el. Dőlt betűkkel Sümeghi Mátyás megjegyzései.

Facebook Comments